Az elmúlt hónapokban Magyarország két, párhuzamosan futó sztárgyártó műsorral is megörvendeztette a nagyérdeműt. Noha kocsmai beszélgetésekkor általában mindenki kifütyüli ezeket, és foggal-körömmel ellenkezik, hogy ő valaha is bár egyet megnézett volna belőlük, a legvégén mégis ott díszelegnek a Facebook-posztok között a vélemények, hogy ki mit tartott igazságosnak vagy igazságtalannak, felemelőnek vagy megalázónak a "legendákat" szülő népszerű showműsorokban. Mert bármennyire is nem akartunk, fél szemmel és fél füllel azért odafigyeltünk ezekre a hétvégi órákra, és még jól is jött ez a szemfülesség például fodrászatban, kozmetikusnál - és még ennél a bejegyzésírásnál is. Olyan emberekkel tudtunk Megasztárról és X-faktorról diskurálni (és nemcsak nagy vonalakban, hanem részletekbe menően), akikkel azelőtt legfeljebb az időjárásról tettünk egymásnak ténymegállapításokat. A végén ennek köszönhetően még az elveit, ízlésvilágát és érvrendszerét is megismerhettük az addig alig vagy egyáltalán nem ismert ismerősnek. A média kifogott rajtunk, és ciki, nem ciki, végigkövettük a legendák születését.
Meg kell hagyni, az X-faktornak azért volt egy komoly húzóereje is, amolyan tévé elé húzó, kíváncsiságkeltő ereje Nagy Feró személyében. Kezdve attól, hogy valahová az első műsorok közé már becsempészték Feró, Lojzi és a Bikini kapcsolatát, és befejezve D. Nagy Lajos és Király L. Norbi közös színpadi produkciójával, meghajtottam fejem az RTL Klub előtt. Félreértés ne essék, a Való Világból és egyéb celebes badarságokból kivonom magam teljesen (és ezt nem kocsmából írom), de töredelmesen bevallom, ezúttal levettek a lábamról. Jó volt bepillantani Feró otthonába és viszontlátni Lojzit, ha csak a tévében is, jó volt hallani a Közeli helyekent, még ha nem is a koncerteken megszokott minőségében.
Sokan bohóckodásnak tartják, a médiának való behódolást látják mindebben - abban, hogy szerepelnek egy ilyen műsorban, hogy belemennek olyasmikbe, mint például hogy Tabáni István helyettesítse Lajost egy dal erejéig. A Bikini maradjon Bikini - mondják sokan. Nincs ott semmi keresnivalója sem Tabáninak, sem Norbinak, és a Bikininek sincs semmi keresnivalója az X-faktorban, a Fókuszban és egyéb bulvársajtóban.
Szerintem viszont nem baj az egyáltalán, ha ott is látjuk néha őket. Nem mondhatjuk, hogy a csapból is Bikini folyik (pedig folyhatna), vagyis tudják a Fiúk, mennyit kell és miből. Nem kell nekik marketinget tanítani, azt hiszem. És az sem baj, ha fiatal tehetségek megpróbálnak erőt meríteni belőlük/általuk. A posztmodern sajátja az intertextualitás, a nagyokra való visszautalás, hivatkozás, az őket idézés. Hogyha Tabáni elénekel egy dalt a Bikinitől, az kicsit olyan, mint amikor egy kortárs költő belecsempész ezt-azt saját verseibe mondjuk József Attilától. Természetesen nem pont ugyanolyan lesz a műve, mint nagy elődjéé, de nem is az a cél. A célja inkább az, hogy elmondja: milyen sokat jelent neki az a sor, az az érzés, az a gondolatvilág. Íme egy példa erre Kovács András Ferenctől.
Nem kell ítélkezni tehát a Bikini fölött, ha néha-néha picit beszippantja őket a média forgataga. Mi örülünk neki, de nagyon!
Meg kell hagyni, az X-faktornak azért volt egy komoly húzóereje is, amolyan tévé elé húzó, kíváncsiságkeltő ereje Nagy Feró személyében. Kezdve attól, hogy valahová az első műsorok közé már becsempészték Feró, Lojzi és a Bikini kapcsolatát, és befejezve D. Nagy Lajos és Király L. Norbi közös színpadi produkciójával, meghajtottam fejem az RTL Klub előtt. Félreértés ne essék, a Való Világból és egyéb celebes badarságokból kivonom magam teljesen (és ezt nem kocsmából írom), de töredelmesen bevallom, ezúttal levettek a lábamról. Jó volt bepillantani Feró otthonába és viszontlátni Lojzit, ha csak a tévében is, jó volt hallani a Közeli helyekent, még ha nem is a koncerteken megszokott minőségében.
Sokan bohóckodásnak tartják, a médiának való behódolást látják mindebben - abban, hogy szerepelnek egy ilyen műsorban, hogy belemennek olyasmikbe, mint például hogy Tabáni István helyettesítse Lajost egy dal erejéig. A Bikini maradjon Bikini - mondják sokan. Nincs ott semmi keresnivalója sem Tabáninak, sem Norbinak, és a Bikininek sincs semmi keresnivalója az X-faktorban, a Fókuszban és egyéb bulvársajtóban.
Szerintem viszont nem baj az egyáltalán, ha ott is látjuk néha őket. Nem mondhatjuk, hogy a csapból is Bikini folyik (pedig folyhatna), vagyis tudják a Fiúk, mennyit kell és miből. Nem kell nekik marketinget tanítani, azt hiszem. És az sem baj, ha fiatal tehetségek megpróbálnak erőt meríteni belőlük/általuk. A posztmodern sajátja az intertextualitás, a nagyokra való visszautalás, hivatkozás, az őket idézés. Hogyha Tabáni elénekel egy dalt a Bikinitől, az kicsit olyan, mint amikor egy kortárs költő belecsempész ezt-azt saját verseibe mondjuk József Attilától. Természetesen nem pont ugyanolyan lesz a műve, mint nagy elődjéé, de nem is az a cél. A célja inkább az, hogy elmondja: milyen sokat jelent neki az a sor, az az érzés, az a gondolatvilág. Íme egy példa erre Kovács András Ferenctől.
Nem kell ítélkezni tehát a Bikini fölött, ha néha-néha picit beszippantja őket a média forgataga. Mi örülünk neki, de nagyon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése