Adj helyet magad mellett,
az ablakhoz én is odaférjek,
meztelen válladhoz érjen a vállam,
engedd, hogy megkívánjam.
Engedd, hogy érezzem,
hogy szabadabban lélegzem.
És ha éhes vagyok és fáradt,
magamfajta többet mit kívánhat...
Mint a félelem a színpadon,
ülök a közelben egy padon,
úgy parancsolok magamnak,
még maradjak, megmaradjak.
Mint kínomban a színpadon,
fejem a lábam közt ülök a nyakamon.
Homokkal teli a szám,
szép vagyok, mosolygok rám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése