Amikor először hallottam Petrók Barbaráról, természetesen nem ismertem, hisz nem volt, honnan. Aztán megnéztem a honlapját, és kicsit meglepett, hogy annak idején R-Go gida volt, nem is nagyon értem, miért. Talán nem tudtam az arcával, a vele készített interjúból kiolvasható gondolatvilágával társítani a "gidaságot"? Lehet. Olvasgattam a beírásokat is, rengeteg gratuláció, jóbarátok mindenhonnan, biztató szavak, majd belehallgattam a dalokba, de sajnos nem a teljes terjedelmükben vannak fenn a honlapon, hanem csak egy kis részlet belőlük, viszont így is megmaradt egy-két sor bennem, például hogy a katonák esőben sírnak, mert úgy nem látja senki sem, vagy hogy egy shakerbe rázva meginnád-e magad éhgyomorra...
A hír Barbaráról a Bikini honlapján keresztül ért el, ugyanis Lojzi és Peta is közreműködött a Vagyok, aki vagyok (I am who I am) címet viselő lemezen, a basszusgitár Lojzi "kezeműve", a gitár pedig Petáé, sőt a produceri munkákat is Lojzi vállalta fel. Barbara szerint nélküle az album sem jöhetett volna létre, hiszen ő volt az, akinek meg merte mutatni a dalait, és ő volt az, aki rögtön mellé állt, és biztatta, hogy váltsa valóra álmát. Azt hiszem, ha belegondolok, erre érdemesebb embert nem is találhatott volna a mai zenei világban.
Maga a honlap is nagyon igényes, szép és nőies, akárcsak Barbara és a dalai.
A múlt héten hazafelé menet egyszer csak ismerős dallamot hallok meg a kolozsvári Paprika Rádióban, majd egy női hang kezd énekelni: "Vártam, úgy vágytam, hogy a boldogságot megtaláljam". Belém hasított az érzés, hogy valahol már hallottam ezt a dalt. És akkor a rádió kijelzőjén megpillantom a szerző nevét és a dal címét: Barbara - Szabadon. Végre meg tudtam hallgatni a teljes dalt. Azóta is azt dúdolgatom, hogy repülj, repülj szabadon...
Mostanra már felfedeztem, hogy az interneten is elérhető néhány dal, és folyton ezeket hallgatnám. Annyira mélyről jövő és tiszta érzések kavarognak bennem olyankor, hogy szinte hihetetlen. Érzem, ahogy szétárad bennem a boldogság. Milyen jó is, hogy hazajöttél hozzánk, Barbara!
Jövő héten meg is veszem a lemezt. :)
A hír Barbaráról a Bikini honlapján keresztül ért el, ugyanis Lojzi és Peta is közreműködött a Vagyok, aki vagyok (I am who I am) címet viselő lemezen, a basszusgitár Lojzi "kezeműve", a gitár pedig Petáé, sőt a produceri munkákat is Lojzi vállalta fel. Barbara szerint nélküle az album sem jöhetett volna létre, hiszen ő volt az, akinek meg merte mutatni a dalait, és ő volt az, aki rögtön mellé állt, és biztatta, hogy váltsa valóra álmát. Azt hiszem, ha belegondolok, erre érdemesebb embert nem is találhatott volna a mai zenei világban.
Maga a honlap is nagyon igényes, szép és nőies, akárcsak Barbara és a dalai.
A múlt héten hazafelé menet egyszer csak ismerős dallamot hallok meg a kolozsvári Paprika Rádióban, majd egy női hang kezd énekelni: "Vártam, úgy vágytam, hogy a boldogságot megtaláljam". Belém hasított az érzés, hogy valahol már hallottam ezt a dalt. És akkor a rádió kijelzőjén megpillantom a szerző nevét és a dal címét: Barbara - Szabadon. Végre meg tudtam hallgatni a teljes dalt. Azóta is azt dúdolgatom, hogy repülj, repülj szabadon...
Mostanra már felfedeztem, hogy az interneten is elérhető néhány dal, és folyton ezeket hallgatnám. Annyira mélyről jövő és tiszta érzések kavarognak bennem olyankor, hogy szinte hihetetlen. Érzem, ahogy szétárad bennem a boldogság. Milyen jó is, hogy hazajöttél hozzánk, Barbara!
Jövő héten meg is veszem a lemezt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése