2008. május 15., csütörtök
Széles-tágas a tér
Széles-tágas a tér,
hálózsákom a falig ér.
Csak melegít a bűnöm, hogy még
ágyam sem az enyém...
Széles-tágas a tér,
álmom pont a falig ér.
Újságpapírba csomagolva a
maradék remény.
Ruha nélkül szégyenlősen mellém bújik a bánat,
reggelente velem ébred szívemben a bocsánat.
Ruha nélkül szégyenlősen mellém bújik a bánat,
reggelente velem ébred szívemben a bocsánat.
Széles-tágas a tér,
álmom pont a falig ér.
Újságpapírba csomagolva a
maradék remény...
A hangos bemondó ásítva
szólít mellém társat.
Álmomban vonatok
indulásra várnak.
Ruha nélkül szégyenlősen mellém bújik a bánat,
reggelente velem ébred szívemben a bocsánat.
Ruha nélkül szégyenlősen mellém bújik a bánat,
reggelente velem ébred szívemben a bocsánat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése