2007. május 11., péntek

Ki kell jutnom

Az emberi faj egy betegség, mely behálóz mindent,
elpusztítja a Földet. Ki kell jutnom innen!
Bármerre is nézek, programokat látok,
mindenkit lefuttatnak a vezérlőfájlok.

Szabadulni kéne már, letépni végre a láncot.
Le kellene rombolni az egész hazug világot.

Ki kattan be, ki töri fel most az ablakom,
minek rendel alá majd egy felsőbb hatalom.
Az emberi faj egy betegség, mely behálóz mindent,
elpusztítja a Földet. Ki kell jutnom innen!

Szabadulni kéne már, letépni végre a láncot.
Le kellene rombolni az egész hazug világot.


Ez a kemény rock mindig előbújik a Bikiniből, csak nagy-nagy kivétellel nem lehet elkapni, ilyen például a Nem lesz ennek jó vége c. album. De nem is azzal ikertestvér ez a szám, hanem a Rá se ránts c. dallal, amely egy kissé elfeledett albumnak, az Álomból ébredve címűnek egyik legjobbja. Nem hiába idéződött fel újra ez a dallam, ez a ritmus, hiszen az ilyet át kell menteni a jövő nemzedékének is. Szóval nem egészen igaz, hogy Peta miatt lett még rockosabb a Bikini, bár kétségtelen, hogy észrevehetően másabb a hangzás az ő érkezése óta, mintha minden jobban bizseregne és élettel telibb lenne.

Őrzöm a lángot

Őrzöm a lángot, de mondd el, kinek,
úgysem érti meg senki.
Legkevésbé az értené meg,
akihez kéne szólni.

Csak írom a dalt, de mondd el, kinek,
Úgysem érti meg senki.
Lehet-e még valaha normálisan
egy ilyen világban élni?

Apákba folytott érzések törnek elő a szívekben.
Apákba folytott érzések törnek elő most elemi erővel.

Fekete lyuk van a lelkemben,
Fekete lyuk van a lelkemben,
Nekem fekete lyuk van a lelkemben,
Egyre csak zuhanok, zuhanok a semmiben.

Fekete lyuk van a zászlón újra,
idézi bennem a múltat.
Állva kellene meghalni végre,
vagy elfeledni a múltat.

Őrzöm a lángot, de mondd el, kinek,
Úgysem érti meg senki.
Legkevésbé az értené meg,
akihez kéne szólni.

Kemény indítása ez a dal az új albumnak. A be-becsöppenő billentyű és az alapbasszus a szólógitárral együtt elképesztő, ennél jobban nem is rímelhet a szöveg a dallammal. A visszhangoztatások, az átvezetés, a tapsos ugrálást követelő ritmus mind-mind egy slágergyanús dallal ajándékozzák meg a lelkünket, s így a fekete lyuk betömődni készülődik, ami ezúttal nemcsak a zászlót bitorolja, hanem a szíveket is. Na meg az univerzumot.
Hogy kinek őrzik a lángot? Hát nekünk, igazságra és boldogságra vágyó, hétköznapi embereknek, fiataloknak és időseknek egyaránt! Aki érzi, az érteni is fogja.

Bikini: Őrzöm a lángot (2007)


A Bikini 2007-es albuma, az Őrzöm a lángot pár fokkal hangosabb, mint az eddigi albumok - szövegileg és zeneileg egyaránt. Néhány álomból ébredés után világító lámpásként a sötétebbik oldalra kalauzol bennünket, ahol angyali üdvözlet már csak elvétve akad. Az emberiség valahol egy útelágazásnál elvétette az irányt, és már csak szédül a sok körbe-körbe forgástól, az otthontalanság érzésétől, a magányos napoktól. Hogy van-e kiút ebből az állapotból, egyelőre nem lehet tudni. Amit tenni lehet, csak az, hogy tisztán, érthetően, olykor játékos iróniával szembesíteni magunkat a meztelen valósággal, kimondani, ami a szívünket nyomja, és mindezek ellenére, vagy éppen ezáltal tovább őrizni a lángot azok számára is, akik egyelőre a legkevésbé szeretnének mellette melegedni. Mert a nagy tüzek is mindig pici szikrákból születnek. Ezeket a dalokat nem elég hallgatni, meg kellene tudni hallani is a belőlük jövő kiáltást.