2008. december 15., hétfő

Alkoholba fojtom bánatom - Nem is a Szamosba!

Jaj Istenem! Azt hiszem, nagy bajba kerültem.
Sok mindent írtam már a Bikini-koncertekről, általában olyasmiket, hogy bár nem egyformák, főleg a közönség összetételét tekintve, azért mindegyikben van valami, ami miatt érdemes ott lenni. Mert mindegy, hogy jubileumi koncertet tartanak egy hatalmas budapesti rendezvényközpontban vagy épp juhászfesztiválra hivatalosak Turkevére, esetleg a szentgyörgyi városnapok keretén belül lépnek fel, mindig ugyanolyan minőségre számíthatunk a Fiúktól: komoly odaadásra, a technikai bakik nem tűrésére, magas fokú beleélésre, sok-sok mosolyra és a közönség felé irányuló szeretetre, tiszteletre. Szóval ebből a szempontból nincs is olyan nagy különbség, helyszín ide vagy oda. Mégis volt egypár koncert, amelyek nekem egy kicsit jobban tetszettek, bár ez hangulatfüggő is. Na meg persze rengeteget számít az is, hogy épp kivel vagyok. És milyen a tömeg. És volt olyan is, amelyikről egyenesen azt állítottam, hogy az volt számomra a csúcs, például a 2006-os vásárhelyi félszigetes performansz. Hát ezért vagyok most bajban.
2008. december 12-én ugyanis a kolozsvári sportcsarnokban tartott KMDSZ-buli keretén belül az est fénypontjaként színpadra lépő Bikini együttes olyan csodás világot varázsolt körénk, amilyet még nem tapasztaltam Bikini-koncerten. Pedig, mondom, Gyergyótól Budapestig megfordultam már pár helyen, még Udvarhelyen is voltam anno 2002, sőt 1990-ben is (vagy '91-ben?). És mégis... Azelőtt való hétvégén még Pesten voltam, ahol felléptek a városligeti Vajdahunyad várában, de oda nem sok kedvem lett volna elmenni. Még előtte már tudtam a kolozsvári koncertről, de valahogy úgy voltam vele, hogy biztosan megint elkerüljük egymást, mint a tavaly. Aztán kezdett izmosodni elmémben a gondolat: ha még nem is tudok hazamenni, miért is ne ruccanhatnék el Kolozsvárra egy "kitörés" erejéig? Majd legfeljebb visszajövök, ha úgy van. És végül eldöntöttük: ott leszünk! A Városliget csak pár kilométer, Kolozsvár kb. 400, Gabinak 220, de sebaj! :)
Nem tudom, miért éreztem úgy, hogy muszáj ott lennünk. És talán azt is, hogy ennyire jól fog esni. Vajon azért, mert Kolozsvár? - ahol mindössze második alkalommal léptek fel, mióta létezik a Bikini. Vagy azért, mert ennyi sugárzó arcot és szívből éneklő embert rég vagy talán soha nem láttam? Mondtam is Lojzinak utána, hogy az erdélyi koncerteket jobban szeretem, és egyetértett velem. Vagy azért, mert rég nem voltunk koncerten, és már hiányzott? De mihez képest rég...? Vagy talán azért, mert Gabival voltam? Igen. Bizonyára mindegyik. Kiteljesedett a lelkem, feltöltődtem energiával, boldog voltam, hogy mások boldogok körülöttem, hogy örömet okozhattam Lojzinak olyasmivel, amiről azt gondoltam, apróság (de tény, hogy szívből jött), hogy örömet okozhattak ők nekünk.
Teljesen úgy voltam, mint ahogy D. Nagy is megfogalmazta koncert közben: akkor este Kolozsvár volt számomra/számunkra a világ közepe.
És még mindig tart belőle. :)
Hát ezért szeretem a Bikinit.

Ui.: Majd egyszer talán Timi elárulja, hogy miközben Bikini-póló van rajta és az MP3 lejátszójában is a dalok több mint fele Bikini, ráadásul most épp kolozsvári egyetemista, miért nem akart mégsem jönni koncertre...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése