Nézzük, az élet mit kínál,de nagy kanállal, mert kicsi a tál,
s a mohó tömeg hosszú sorokban áll.
Nézzünk be minden ablakon:
mosoly fakad az arcokon.
Könnyed dallamot játszik a rádió.
Közben körbe-körbe jár a körhinta,
önfeledten szédül a nép.
Bármikor beülhetsz,
de kiszállni nem hagy a gép.
Sétáljunk át most a hidakon,
jövőbe vezető utakon.
Az alagút végén festett a fénysugár.
Az út szélén öreg anyóka áll,
nem integet és nem kiabál,
könnyes szemmel, pirulva csókot kínál.
Közben körbe-körbe jár a körhinta,
önfeledten szédül a nép.
Bármikor beülhetsz,
de kiszállni nem hagy a gép.
Hát ez egy nagyon vidám, aranyos dal! Ez a szokatlan dalolás is néha felbukkan a Bikiniben, mint például az Egy korsó, egy pohár-ban. Teljesen az az érzésünk, miközben hallgatjuk, hogy vidámparkban vagyunk, és önfeledten ugrálunk egyik játszóhelyről a másikra. Vagy csak nézzük, ahogy a körhintán nevető gyerekek hada integet. A szóló után már komolyabbak leszünk, és hirtelen elgondolkodunk, hogy át kellene vinnünk az értelmét annak a két sornak, hogy "Közben körbe-körbe jár a körhinta, önfeledten szédül a nép. / Bármikor beülhetsz, de kiszállni nem hagy a gép". De az újbóli játékos harmónika már megint boldog táncra perdít a körhinta körül, és csak fagyizunk, sörözgetünk, bámészkodunk tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése